Cookie! ÉS nem is akármilyen

Na helló mindenkinek, ahogy ígértem, vasárnap van, este van, recept van!
Sajnos nem a torta, amint ígértem, mert akárhogy kerestem az átjátszókábelt a telefonomhoz, nem lett meg, szóval kép hiányában ez ugrott.
Viszont! Még anno novemberben sütöttem egy isteni finom cookie-t, mert amúgy már a kis amerikai kekszeket régóta kinéztem magamnak.

Szóval a következő recept a tripla csokis cookie lesz, receptért ezer hála Elifnek. Sutyiba megjegyzem, hogy érdemes még nála keresgetni, bár nem az a pénztárcakímélő fajta, persze melyik süti az.

Hozzávalók

• 1 pohár liszt (1 pohár = 2,5 dl)
• 1 csapott tk szódabikarbóna
• 1 nagy csipet só
• negyed pohár kakaópor (lehetőleg jó sötét)
• 10 dkg vaj
• fél pohár barna cukor
• negyed pohár porcukor
• 1 tojás
• 1 kk vanília aroma
• 1 csapott tk instant kávé (elhagyható, ill. növelhető a mennyisége - főzött kávéval helyettesíthető)
• 1 tábla fehér csokoládé
• 1 tábla étcsokoládé

hőfok: 180°
sütési idő: 8 perc

Elkészítés

Kicsit megolvasztod a vajat, aztán habosra vered a kétféle cukorral, hozzáadod a tojást és a vaníliaaromát. Ha instant kávét használsz, akkor meleg vízben feloldod, és úgy egy evőkanál, ha főzött kávét, akkor meg abból egy evőkanál, aztán összekevered, ahogy kell.
Namármost itt az eredeti receptúra szerint egy külön tálba kell a kekszhez szükséges porállagú alapanyagokat összeszitálni, de bevallom én lusta vagyok, dög vagyok, szóval egyből beledobáltam mindent, aztán elő a fakanalat és összedolgoztam. Fontos, hogy fakanállal, és ne mixeljük, mert nem szabad túlságosan összekeverni.
Ezután a kockára darabolt csokit még olyan két-három mozdulattal nagyjából belekavarjuk.
Hát na most itt el lehet dönteni, hogy a sütőpapírt, vagy a vajazással járó biszbaszolást preferálod - én személyem szerint az utóbbit, nem ápolok túl jó viszonyt a sütőpapírral. A vaj-liszt felállással se, tapasztalatból mondom, hogy a vaj-zsemlemorzsa után garantáltan feljön a tepsiről a süti.
Szóval jó púpozott evőkanálnyi halmokat raksz a tepsibe (mindig tartsd a 3-4 centis határt, különben túlságosan összemelegednek a sütőben és onnantól kezdve elválaszthatatlanok), aztán másfél-két centisre lapogatod őket. Ajánlatos a korong alakkal próbálkozni, nekem nem jött össze. Csúnya is lett.
Nos, itt nekem annyi megjegyzésem lenne, hogy szerény személyem nyers tésztája ragadt, mint a radai rossebb. Ne félj bevizezni a kezedet/kanaladat (ki mivel dolgozik), ha lapogatsz! Úgy nem ragaszkodnak annyira a kis halmocskák.
Ezek után már csak annyi a dolgod, hogy kábé nyolc perce betolod a kis drágákat a sütőbe. Kábé.
Ergo elő a zseblámpát, és sasold meg időnként, hogy s mint sülnek! Akkor készek, ha már épp nem fényesek. Elég parás úgy belőni az időt, de ha elég szemfüles vagy, tuti sikerül nem úgy, mint elsőre nekem.
Ha kicsit hűlni hagyjuk (mert ugyebár kiszedtük őket a megfelelő időpontban), akkor megszűnnek túl puhának lenni. Na és akkor jó étvágyat!

Ajánlatos elzárni egy edénykében, mert egy-két nap múlva sokkal finomabb, mint rögtön frissibe. Mi véletlenül elfeledkeztünk egy adagról, és egy hét múlva ettük meg. Semmi baja nem volt.